Pontosan egy hete lakok Budapesten. Azt hittem, nem lesz nehéz, mert ezt szerettem volna, mert laktam már itt, és visszavágytam, és mert 28 éves vagyok. Hát tévedtem. Időről időre nagyon erős honvágyam van (de jó, hogy nem külföldre mentem), és görcsösen próbálok programokat szervezni magamnak, hogy eltereljem a figyelmemet. Nem mindig sikerül. 

Talán ha a munkahelyen rendben mennének a dolgok, ha nem lenne minden ennyire furcsa, új és más, akkor itthon is könnyebb lenne. De egyelőre nem élvezem a munkát, a munkatársak nem ugrottak a nyakamba, és baklövésnek érzem az egészet. Persze, időt kell adnom magamnak, nekik, Pestnek. De nem könnyű.